Jegyesek imája
Köszönöm neked a boldogságot, Uram, amit nekünk ajándékoztál.
Te vezettél bennünket egymáshoz. Segíts, hogy egymás mellett maradhassunk, és segíthessük egymást a házasság felé vezető úton.
A szeretet megbocsátásból él. Add, hogy meg tudjunk egymásnak bocsátani, hogy növekedjünk egymás szeretetében. Minél inkább megkedveljük egymást, annál inkább növekszünk az irántad való szeretetben is.
Add, hogy egymást mindinkább megismerjük, mind bensőségesebben szeressük, s minden gyöngédségünkkel, szívünk dobbanásával s élőszóval is elmondhassuk egymásnak a boldogító vallomást: Szeretlek!
JEGYESEK KÖSZÖNTÉSE
Közeleg már az a nap,
Mikor összead benneteket a pap,
Mikor kimondjátok a boldogító "Igen"-t,
S fogadtok egymásnak örök hűséget!
Legszebbek talán e napon vagytok,
Hisz a boldogságtól ragyog majd arcotok,
A szerelem tüze még forrón éget,
S hogy örökké így érezzétek, ezt kívánom Néktek!
Legyenek napjaitok felhőtlenül boldog,
S meglátjátok, maguktól múlnak el a gondok.
Szeretet, tisztelet vezéreljen Benneteket,
Így őrizhetitek meg magatoknak Kedveseteket!
Lesz majd családotok, kit majd imádni fogtok,
Akit önzetlenül szerethettek és taníthattok.
Ne feledjétek soha, ti is voltatok gyerekek,
S ha erre gondoltok , minden sokkal könnyebb!
Kívánom hát Néktek, legyetek Boldogok!
A forró csókokból soha ki ne fogyjatok!!
Sok szeretettel írtam Néktek ezt a verset,
Őrizzétek meg örökké ezen emlékverset!
Baja, 2005. 05.23.
Körösné Erdősi Anna
"Ha nem volnék, te sem volnál,
én sem volnék, ha nem volnál.
Vagyunk ketten két szép nyárfa,
s búvunk egymás árnyékába."
(Kányádi Sándor)
Minden kedves Barát és Rokon!
Kérünk Titeket, ne vegyétek zokon,
ágynemű, törölköző, étkészlet ...
nálunk már teljes a készlet.
De, hogy a malacpersely hízzon,
inkább a násznép adakozzon!
Amit ajándékba szánnátok,
borítékban a perselybe dobjátok.
Megígérjük nem vész kárba,
előbb-utóbb befektetjük
egy kisebb családfába.
Előre is köszönjük a segítséget,
esküvőnkre szeretettel várunk Téged.
(Ismeretlen szerző)
Eljegyeztelek nehéz szerelemmel
Téged, ki hű vagy és halk, mint az ég,
S felesküszöm szelíd, szép kezedre,
Hogy el ne hagyjalak, amíg csak élsz.
Karodba hajtom szerető szívem,
Rád bízom most már az életem,
Mi leszünk már csak, Te meg én,
És boldogan haladunk egy biztos cél felé.
(Ismeretlen szerző)
A lombos idő gallyai homlokomba
verődnek, lehajlanak az ágak,
és minden napnak Te vagy a gyümölcse.
Százszor boldogok, akiket
sértetlen kötelék, jó szerelem fon át,
s nem választja el őket unt
pörpatvar, se szeszély, semmi,
csak a halál.
Tanúm legyen a föld, az ég, a tenger,
a sok madár, a hal és minden ember:
Neked adom szívemet, senki másnak,
életemet még mellé ráadásnak.
Két szárny vagyunk, de fenn a fellegekben
nem szállhatunk, csak mind a ketten
Szívverésnyire pontos egy ütemben.
Jó érezni, hogy szeretlek.
Nagyon és egyre jobban.
Ott bujkálni két szemedben,
Rejtőzködni mosolyodban.
Érezni, hogy szemeid már
Szemeimben élnek és néznek,
S érezni azt, ha szép, veled szép
És csak veled teljes az élet."
(Illyés Gyula)
"... és fogadom: legigazabb vágyam, hogy sose hagyjalak el, hogy veled végre magammá lehessek, és nem fogadom, hogy iszonyúan szeretlek, csak SZERETLEK.
(Ismeretlen szerző)
Eljegyeztelek nehéz szerelemmel
Téged, ki hű vagy és halk, mint az ég,
S felesküszöm szelíd, szép kezedre,
Hogy el ne hagyjalak, amíg csak élsz.
A lombos idő gallyai homlokomba
verődnek, lehajlanak az ágak,
és minden napnak Te vagy a gyümölcse.
Százszor boldogok, akiket
sértetlen kötelék, jó szerelem fon át,
s nem választja el őket unt
pörpatvar, se szeszély, semmi,
csak a halál.
Nem tudjuk még, de mégis jó nagyon,
Itt vagy velem, s kezedet foghatom,
Ezer veszély, szakadék mélye vár
Le fogjuk győzni, hiszen ketten vagyunk már.
Veled boldog vagyok,
Veled szelíd vagyok,
Veled erős vagyok,
Veled nyugodt vagyok,
Veled mindig mosolygok,
Veled én, énmagam vagyok,
Nincs többé olyan, hogy nélküled,
Tervem és jövőm van veled.
Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert,
akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait,
akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát,
akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk.
Köszönöm, hogy te vagy.
Az órát köszönöm,
Amelyben fényül nyert e
Világtalan világ,
Köszönöm, hogy kezed
Kinyújtottad felém,
S árnyául elfogadtál sugárzó
életednek…
Minden nap szép,
de a legszebb,
amit a mai ad nekünk.
Reméljük, hogy hosszú lesz,
és örökre együtt leszünk.
(Ismeretlen szerző)
Tiéd volt a szív tavaszán nyílott első érzelem,
Az utolsó dobbanás is a Tiéd lesz kedvesem.
Te azért születtél, hogy szeressenek,
Én azért, hogy Téged szeresselek,
És csak annyit ér az életem,
Amennyi boldogságot adsz énnekem.
(Ismeretlen szerző)
"Örök szerelemmel szeretlek Téged,
Forrón és kitartón, mióta ismerlek.
Összefonnak bennünket az eltelt évek,
de érzésünk azóta egyre csak mélyebb,
Örök szerelemmel szeretlek én Téged."
Körösné Erdősi Anna