Magyarország címere álló, csücskös talpú, hasított katonai pajzs, melynek jobb oldala vörössel és ezüsttel hétszer vágott, bal oldali vörös mezejében zöld hármashalom, középső ormán nyitott, háromágú arany leveleskoronából ezüst kettős kereszt növekszik. A pajzs felső élén a magyar Szent Korona nyugszik. Díszes kivitelben jobbról tölgyág, balról olajfaág övezi. Korábbi változataiban (1945-ig) telamonként lebegő angyalok tartották.

E címer évszázadok során alakult ki, elemeit kezdetben külön pajzsokon ábrázolták. Krónikás felfogás szerint a vörössel és ezüsttel vágott pajzs az Árpád-dinasztiához tartozást, míg a halomra helyezett kettős kereszt a királyi hatalmat fejezte ki. Vegyesházi királyaink korában a vágásos pajzsmező a királyi ház címerével kombinálva jelenik meg, s csak I. Ulászló (1440-1444) uralmától kezdve válik általános gyakorlattá, hogy a vágásokat a kettős kereszttel egy pajzsra emelve ábrázolják. Mivel a Szent Koronát szigorúan őrizték - hiszen csak az a király számított törvényes uralkodónak, akit „Szent István koronájával" koronáztak -, csak ritkán adódott mód a megtekintésére. Nem véletlen tehát, hogy a pecsét- és éremvésnökök, címerfestők kezdetben nyitott koronát helyeztek címerpajzsunkra. Csak II. Rudolf (1576-1608) idejétől válik szokássá a zárt korona ábrázolása.

A Szent Korona eredendően két részből áll: az oromdíszekkel ellátott abroncsot, amelynek zománcképei félalakos arkangyalokat és szenteket jelenítenek meg, és föliratuk görög nyelvű, "corona graeca" névvel illeti a szaktudomány. A kilenc apostol egész alakos figurájával díszített és találkozási pontjában a világbíró Krisztust mutató, latin betűs szövegű pántokat pedig "corona latina"-ként említik. Összeszerelésének ideje valószínűleg a XI. század vége vagy a XII. század lehetett, de a hagyomány Szent István király személyéhez köti. (Az újabb ötvösművészeti kutatások szerint a korona grúz műhelyben készült a III. században, majd az avarokon keresztül került a frankokhoz, akik István megkoronázásával a hunok és avarok utódainak tartott magyaroknak ajándékozták.)

A címer története:

A címer egyes elemei már a XII-XIII. században fellelhetők. A vörössel és ezüsttel vágott pajzsmező Imre király (1196-1204) pecsétjén előfordul, a vágásokat ekkor lépegető oroszlánok díszítik. A vágások hetes száma 1220-ban, oroszlán nélkül pedig V. Istvánnál (1270-1272) szerepel először.

A kettős kereszt III. Béla (1172-1196) 1190 körül vert pénzein, illetve IV. Béla (1235-1270) pecsétjein jelentkezik. A hármashalom V. István pecsétjén található gótikus lóhereívként, csak a reneszánsztól válik kerek, majd a barokk kortól parabolikus formájú hegycsoporttá. A XIII. században (Kun Erzsébet anyakirályné pecsétjén) a kereszt tövében még virágok virulnak, e képből alakul ki később a középső orom leveles koronája.

A két pajzsmező eggyé szervezése a XIV. század végén kezdődik meg, de csak Habsburg Rudolf császár (1576-1608) idejében véglegesül. A XV. század elejétől elő-előfordul zárt korona a pajzsra helyezve, de ez is csak Rudolf korától állandósul.

A címer legfontosabb motívumai tehát a XIII. század végére már kialakultak, földrajzi jellegű interpretációik ehhez képest évszázadokat késtek. A jobb oldal ezüst vágásainak a fontosabb folyókat (Duna, Tisza, Dráva, Száva) szimbolizáló magyarázata XVI. század eleji, a hármashalomnak legmagasabb hegyeinkkel (Tátra, Fátra, Mátra) pedig XVIII. századi. Az így, helytelenül, beszélő címerré kinyilvánított nemzeti jelképünk Trianon után, a kialakult helyzetből következően, bár indokolatlanul, számos félreértést eredményezett.

Nemzeti zászlónk is hosszú fejlődés során alakult ki. A magyarok - a krónikák tanúbizonysága szerint - fekete turulmadárral díszített vörös zászlók alatt harcoltak. E hadijelvényeket felváltották a szentek képeivel kivarrott zászlók. (Például Szent István „Szent György és Szent Márton zászlaja alatt" vonult csatába.) Később a vörös-ezüst sávos zászló (esetleg kiegészítve az uralkodó dinasztikus színeivel) vált általánossá. Bár a XV. századtól egyre gyakoribb a vörös-ezüst-zöld sodrás az oklevelek pecsétjeinek selyemzsinórzatán, illetve olykor a hadizászlók peremfogazatán is, valójában csak 1806-ban írják le a ma is használatos sorrendben, s csak az 1848. évi XXI. törvénycikk írja elő hivatalosan először a „piros-fehér-zöld" színek használatát.

dr. Szegfű László CSc
a történelemtudományok kandidátusa

tanszékvezető főiskolai tanár

Budapest Magyarország fővárosa vagy ahogy még nevezni szokták, a kelet Párizsa. A Duna két partján elterülő város Buda és Pest 1873-ban történt egyesüléséből született.                                                              
Buda zöldellő lankái, történelmi nevezetességei bőven kínálnak látnivalót:
A Budavár, építését 1243-ban kezdték meg és a történelem során átélt támadások miatt, folyamatos újraépítése és bővítése után nyerte el ma látható formáját megőrizve a reneszánsz korszak emlékeit is a gótikus meghatározó jegyek mellett. A Budavári Palota ma a Magyarországra látogató turisták fő látnivalója, melyben helyet kap a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, az Országos Széchenyi Könyvtár.
A várat körülvevő várfalon belül találjuk a Várnegyedet, ahova a lakosság költözött be védelmet keresve a tatár és az idők folyamán egymást követő támadások ellen. A Várnegyed ma hangulatos múltat idéző kisváros, igazi turista csemege. Központja a Szentháromság tér a barokk stílusú Szentháromság szoborral. Itt látható még a Mátyás Templom (eredeti nevén Nagyboldogasszony-főtemplom), a Halászbástya, a Sikló,.. Budavár ma a a Világörökség része.
A Várnegyed látványosságai mellett pezsdítő életet kínál folyamatos rendezvényeivel, hangulatos éttermeivel, kávézóival, piactereivel, kaszinójával.

Buda ékköve a 235 m magas, Gellért-hegy. A régi mondák szerint boszorkányok tanyája volt. Gellért püspökről nevezték el, akit a lázadó pogány magyarok dobtak le a tetejéről egy hordóba zárva. Szobra a Duna felé néző oldalon a vízesés fölött áll.
A hegy tetejére épült a Citadella. Teraszairól csodálatos kilátást kínál Budapestre. Innen néz a városra a női alakot formázó Szabadság szobor, amelyet 1947-ben állítottak a nácizmus alóli felszabadulás emlékére.

Mielőtt néhány szót szólnánk Pestről, fontos megemlíteni, hogy a két városrészt ma már 9 híd köti össze. Ezek között igazi látványosságokat találunk.
Sokak kedvence, az elsőnek épült Lánchíd, melynek építését Széchenyi István kezdeményezésére 1842-ben kezdték el. Nevét a pályatesteket tartó vasláncok ihlették, melyeket két klasszicista stílusú mederpillér tart. Feljáróit Marschalkó János szobrászművész kőoroszlánjai őrzik. A köztudatba beépült hiedelem szerint, ezeknek az oroszlánoknak hiányzik a nyelvük, pedig igenis ott van mindegyik szájában, de ezt csak az láthatja akinek bátorsága van felülről beléjük nézni. A híd csodálatos látványa az esti kivilágosításnál tetőzik.
Turisták szemét vonzó látványosság a harmadiknak épült jellegzetes vasszerkezetű, Szabadsághíd. Ez Budapest legrövidebb hídja. Eredetileg Ferenc József hídnak hívták, miután Ferenc József avatta fel és személyesen illesztett a hídfőbe egy jelképes ezüst szegecset saját monogramjával, mely az 1956-os forradalom idején veszett el.

 
Szabadsághíd                                                                      Lánchíd      
Budát és Pestet összekötő Erzsébet híd, fénylő fehérségével pompázik a Duna felett. Mai formájában 1964 november 21-én avatták fel, miután a régi hidat 1945 januárjában a németek felrobbantották.
A kanyart formáló Margit híd görbeségének oka, hogy nem csak Buda és Pest partját köti össze, de a Margitszigetet is érinti.

Pest sík területen helyezkedik el. Ide összpontosul Magyarország fővárosának üzleti és politikai élete. Nincs hiány történelmi nevezetességekből sem.
A Duna partján /és a víz tükrében/ találjuk az Országházat. Steindl Imre tervei alapján 1885 október 12-én kezdődött meg építése, mely 17 éven keresztül adott munkát kb. 1000 embernek. Építésénél magyar anyagokat, technikákat, magyar mestereket alkalmaztak nagy lendületet adva ezzel a magyar iparnak is, mondhatnánk kivívta magának az ország háza címet. Stílusában a Londoni Parlamenthez hasonlóan neogótikus, mely sok építészeti vitát indított el annak idején. A magyar országház nem csak a magyar törvényhozás otthona, de Budapest egyik fő turisztikai látványossága is, így az ide látogató turisták előtt is feltárja kapuit, hogy megmutassa csodálatos freskóit, díszes lépcsőházát, szobrait és az első magyar király Szent István 1000 koronáját.

Az Országháztól nem is olyan messze a belváros pesti Dunapartja kínál kellemes szórakozást a sétálóknak. Sétáló utcájáról gyönyörködhetünk Buda felénk mosolygó arcában, hangulatos étteremek és kávézók teraszain frissíthetjük fel magunkat egy itallal vagy csillapíthatjuk éhségünket. Itt találjuk a turisták által mindig felkeresett Váci utcát, mely nem régen felújított szakaszával egészen a Fővárosi Vásárcsarnok épületéig vezet minket. A Váci utcán és vonzáskörzetében márkás üzleteket, kávézókat és éttermeket találunk. Színes forgatagával, hangulatos épületeivel kellemes kikapcsolódást nyújt.

A Pesti oldalon folytatva barangolásunkat mindenképp meg kell állnunk megcsodálni a Szent István-Bazilikát. Ez Budapest legnagyobb 8500 főt befogadni képes katolikus temploma. Itt őrzik az első magyar király, Szent István jobbját a Szent Jobb-ot. 1851 október 4-én kezdték meg építését Hild József tervei alapján, 1868-ban azonban bedőlt a kupola. Az építkezést Ybl Miklós folytatta haláláig, így a Bazilika befejezése és belső kialakítása Kauser József nevéhez fűződik. A Bazilika 20 éven át tartó felújítása, tisztítása és befejezése napjainkban ért véget. Sokak szerint, szebb mint valaha. Az impozáns kupola magassága 96m és az idelátogató turista a kupola külső peremét körbejárva, 65m magasról tekinthet a városra. A magyar művészek kiemelkedő alakjainak festményit, szobrait találjuk belsejében mint, Feszty Árpád, Benczúr Gyula, Fadrusz János, Stróbl Alajos és még sorolhatnám.

A Bazilikától egy lépésre kezdődik Budapest legszebb sugárútja, az Andrássy út és átszelve a belvárost a Hősök terébe torkollik. Ez a gyönyörű sugárút ma a Világörökség részét képezi és rá és köré koncentrálódik Budapest nevezetességeinek jelentős része, a kulturális intézményei, szórakozó helyei, hangulatos kávézói.
Fontos megemlítenünk az út első harmadánál található impozáns Magyar Állami Operaházat. Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz épület, ahol az opera, balett és más előadások mellett egy évben egyszer megrendezésre kerül az Operabál. Társadalmilag, üzletileg és politikailag fontos esemény, ahova magyar és nemzetközi hírességek, befolyásos személyek is ellátogatnak, mint miniszterek, nagyvállalati vezetők, színészek stb..

A Hősök tere, az ország legnagyobb és talán Budapest legszebb tere. Az Andrássy útról érkezve a Millenniumi Emlékmű fogadásunkra tárt "karjai" várnak minket. Az emlékműn a magyar történelem fontos vezéregyéniségei emlékeztetnek minket az ország ezer éves történelmére. A csúcsán, 36 m magasan Gábriel arkangyal látható, aki István király álmában megjelenve koronát hozott neki. A szoborcsoport talpazatán a barangoló magyarokat haza vezető hét vezér alakja található, a két oldalsó oszlopcsoportban pedig azok a magyar királyok és uralkodók láthatók akikre a magyar nemzet legszívesebben emlékszik vissza. A tér két szembenéző oldalán Budapest legfontosabb múzeumaiból a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok található.
A Hősök tere a kapocs amely összeköti az Andrássy utat a Városligettel.

A Városliget Budapest legizgalmasabb, legjobban pezsgő zöld kerülete. Számos szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget kínál különleges fái és platánsorai között. A Hősök teréről érkezve a Liget taván átvezető kis hídon jutunk be. A tó télen a korcsolyázni , nyáron a csónakázni vágyókat várja. A víz tükrében felfedezhetjük a tó mellett álló mesébe illő Vajdahunyad Várát, mely jórészben másolata az Erdélyben a Zalasd partján álló eredetinek. A magyarok honfoglalásának 1000. évfordulójára a magyar építészeti stílusok bemutatására építették meg fából és kartonból. Olyan nagy sikert, tetszést aratott, hogy 1896-ban kőből is felépítették. Így felfedezhetjük rajta a román, a gótikus, a reneszánsz és a barokk stílust is. Ma a 21 részből álló épületegyüttes a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont.
A Vajdahunyad várával szemben a neobarokk stílusú 1913-ban épült Széchenyi Fürdő áll. Budapest legfontosabb, legtöbb látogatót vonzó fürdője, melyben többféle fürdőkultúrát próbálhatunk ki .
15 medence vár a fürdőzni vágyókra, 12 zárt, termálvizes medence és 3 külső, ebből egy élményfürdő, a másik úszó, a harmadik pedig termálvizes. A víz hőfoka 20-38 fok között van.
Mire is jó a Széchenyi fürdő vize? Külső kezelésként elsősorban az ízületi és ortopéd betegségek kezelésére, fogyasztva pedig gyomorbetegségek számos fajtájára, vesekő bántalmak néhány formájára, anyagcserezavarok okozta gondokra és egyes epebetegségekre. A Széchenyi Fürdő ivócsarnokában található ivókutakból kapunk fogyasztásra alkalmas vizet. A fürdőzés élményi mellet számos más szolgáltatást is nyújt a Fürdő, mint például masszázs, torna, fogyasztó kezelések és még sorolhatnám.
A Városligetben találjuk még a Budapesti Vidámparkot, A Fővárosi Nagycirkuszt és az Állatkertet.
A Fővárosi Állatkert egzotikus parkjai, csodás Pálmaháza mindenképp megér egy látogatást.
Nem felejtkezhetünk meg a Városliget egyik talán leghíresebb helyéről, a magyar konyha hírnevét dicsőítő Gundel Étteremről, ahol nem csak a kulináris élvezeteknek adhatjuk át magunkat de festménygyűjteményét is megcsodálhatjuk. Olyan illusztris vendégek tértek már be ide mint, II. János Pál Pápa , Albert a monacói herceg, II. Erzsébet Királynő, de ült már ezeknél az asztaloknál Antonio Banderas és Silvester Stallone is.
A kuriózumot, a kavalkádot kedvelő turista biztosan érdekes délelőttöt tölt el a Városligetben található Petőfi Csarnokban minden szombat délelőtt megrendezett bolhapiacon.

Wass Albert

Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.

Hontalan vagyok
mert hirdetem, hogy testvér minden ember
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.

Hontalan vagyok
mert hiszek jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.

Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.

BUDAPESTI VIRTUÁLIS SÉTA

http://virtualbudapest.eu/index_HU.php?panoid=bd32fc14-76d0-46c3-97e6-ebd6321ca483

Oldal: Magyarországról
VERSES OLDALAM - ÉRZÉSEK PAPÍRRA VETVE Körösné Anna vagyok - © 2008 - 2024 - bajannaversei.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat